Már nagyon vártuk az utazás napját. 2022. május 3-8-ig, hat nap szabadság, kirándulás, tanulás, túrázás, magyarságtudatunk erősítése!

Megismerkedünk a fontosabb tájegységekkel, látnivalókkal és kulturális szokásokkal. Nem csak egy tanulmányi kirándulás, hanem egy kicsit időutazás is, mely során mélyebben beleláthattunk a saját, azaz a magyarság kultúrájába. Olyan helyeket jártunk be, melyek híven tükrözik a kultúránkat, és fontosak az ottani, és a hazai magyar emberek számára is. A tantárgyi kapcsolatok miatt pedig olyan földtörténeti, kémiai ismeretekre is szert tettünk, melyek egész életükre meghatározóak lehetnek.

A kedd hajnali indulás után az első megállónk Nagyszalonta volt, ahol felkerestük a Csonka tornyot. Idegenvezető segítségével megismerkedtünk Arany János életével. A legérdekesebb a felső szint volt, ahol interaktív feladatokkal ismételhettük át a tanultakat, hallottakat. Arany János szobránál koszorút helyeztünk el. Onnan a Király-hágóra buszoztunk, Erdély kapujának is nevezett kilátónál csodaszép fotókat készítettünk. Késő este érkeztünk meg Székelyszentlélekre a Becsali Panzióba, ahol nagyon szívélyesen fogadtak bennünket. Szobáink elfoglalása után, finom vacsorát kaptunk. a Második napunk kissé fárasztó volt. Buszozás, kiszállás, újabb buszozás, újabb kiszállás. A Sóvidék legnevezetesebb települése Korond, híres fazekas faluban betekintést nyertünk a fazekasság mesterségébe. Látogatást tettünk a Parajdi sóbányába, amely Európa egyik legnagyobb sótartalékának színhelye. Megismerkedünk a só élettani hatásaival, a sóbányászat történetével. Megálltunk Csabánál, aki lelkesen mutatta be a sóvágás és darálás mesterségét. Hazafelé vezető úton koszorút helyezünk el Tamási Áron és Orbán Balázs sírjánál, megemlékezve a két nagy székely ember munkásságával és életével, illetve megtekintettük a Mini Erdély kiállítást, mely fantasztikus látnivalókat tartogatott. A késő délutáni órákban Székelyudvarhely nevezetességeivel ismerkedtünk. Fotót készítettünk a nevezetes épületekről, terekről.

Harmadik napunk első állomása Benedek Elek szülőhelye, a Benedek-kúria Kisbaconban, ahol a nagy mesemondó dédunokája, Kiss Réka mesél úgy, hogy szinte magunk előtt látjuk a gyerekek által körberajongott, nagyszakállú, jóságos Elek Apót. Végig Erdővidék csodálatos tájain folytatjuk utunkat. A kora délutáni órákban felkészülünk a Madarasi Hargita meghódítására. Arra azonban nem voltunk felkészülve, hogy a hó ott még térdig ér, így a harmad út után feladtuk, be kellett látnunk, hogy az öltözetünk nem a hóviszonyoknak megfelelő. Azonban így is felejthetetlen élményekkel gazdagodtunk!

Negyedik napon Csíkországba kirándultunk. Utunk első állomása Homoródfürdő volt, ahol megkóstoltuk a borvízforrás és annak egészségre hasznos élettani hatásaival ismerkedtünk. Tovább mentünk Csíkszeredába, a Mikó várban található vártörténeti és székelyeket bemutató kiállítást tekintettük meg idegenvezető segítségével. Majd betértünk a csíksomlyói Mária kegyhelyhez, a katolikus vallású székelyek híres búcsújáróhelyére és szellemi központjába. Tolvajos-tetőn rövid pihenőt tartottunk és koszorút helyeztünk el a Hármas keresztnél, megemlékezve a hős székely legényekről.

Késő délután érkeztünk meg Máréfalvára. Kortárs segítőkkel végig jártuk a máréfalvi székely kapukat, pityókás kenyeret és lepényt sütöttünk Róza mamával, aki kemencében sütéssel, méltóképpen képviseli e tájegység jellegzetes tésztájának a tejfölös lepénynek elkészítési módját.

Meglátogattuk a Böjte Csaba által alapított Összefogás Házát, és átadtuk adományainkat. Meghatottan figyeltük a gyermekeket, akik csillogó szemmel bontogatták a mérhetelen mennyiségű adományunkat, melyet a buszról, csak a helyiek segítségével, utánfutóval tudtunk a házhoz szállítani.

Este táncházat szerveztünk a Máréfalvi Rozetta Ifjúsági Egyesülettel. Nagyon jókat „roppantottunk” a gyönyörű székelyruhás máréfalvi fiatalokkal.

Ötödik napot vártuk talán a legjobban, hiszen a Gyilkos-tóhoz, illetve a Békás-szoroshoz látogattunk. Nap végén kicsit megoszlottak a vélemények az aznapi kirándulásról, hiszen olyan túravezetőink voltak, akikkel olyan helyekre jutottunk fel, ahová földi halandó ritkán jut el. A Gyilkos-tónál indultunk és a Békás-szorosban kötöttünk ki, több függőhídon átmenve! Derekasan megizzadtunk az élvezetes mászásban. Aztán egyszer csak ott találtuk magunkat, ahol a Kis-Békás szoros vízesése található. Közben már az eső is eleredt, így áztunk kívül-belül.

Mivel ÖKO iskola vagyunk, így a Gyergyószentmiklósi Turisztikai Információs Iroda munkatársával, Simon Lászlóval megszerveztünk egy kiadós szemétgyűjtési akciót, melynek során a Mária Kilátónál gyűjtöttük a szemetet, ahol már az is kihívás volt, hogy megálljunk a lábunkon a meredek hegyoldalon.

Amikor a nap végén felszálltunk a buszunkra, többen megfogalmazták, hogy ez bakancslistás program volt.

Az utolsó napunk reggelén az ég is megsiratott bennünket, zuhogó esőben indultunk haza. Elköszöntünk Marikától a háziasszonyunktól, megköszönve azt a sok finomságot, amit minden nap az asztalunkra tettek és a jóságát, mellyel minden megoldásra váró feladatot hihetetlen segítőkészséggel segített elrendezni. Első megállónk Fehéregyháza volt, ahol koszorút helyeztünk el Petőfi Sándor emlékművénél, megemlékezve a költőnkről és az itt eltöltött utolsó estéiről.

Meghatározó korszak Hunyadi Mátyás kora. Erdélyben is meghonosította a reneszánsz kultúrát, így ennek tükrében megcsodálhatjuk a vajdahunyadi várat, melyet Mikszáth Kálmán a „várak urának” nevezett méltán. Bár a Vár felújítás alatt áll, de azért egyre több látnivaló található benne. Szomorúsággal töltött el bennünket, hogy nagyon kevés magyar nyelvű ismertető található itt.

Hazaérkezés előtti utolsó megállónk Arad volt, a hányattatott sorsú szobor, a Megbékélés szobra, melynél koszorút helyeztünk el, megemlékezve a 13 aradi vértanúról.

A késő esti órákban érkeztünk haza, fáradtan, de annál több élménnyel gazdagodva.

Köszönetet mondunk a pályázat kiírójának, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt-nek, hogy a pályázatunkkal lehetőséget kaptunk egy olyan csodás tanulmányi kirándulás megszervezésére, mely minden diáknak felejthetetlen élményt nyújtott.